Nos, mesélni való az megint van bőven, remélem, hogy nem marad ki semmi. Akkor első körben jöjjön pár hely, hogy merre jártunk, persze nem időrendben mert ahhoz már belekavarodtam, viszont fényképekkel! Mert azt hiszem, most már tényleg ideje feltöltenem párat...
Szóval, múlt héten a Centrum Nauki Kopernik-be mentünk, ami kb. ugyanaz, mint a budapesti Csodák Palotája. Rengeteg kísérlet játékos formában bemutatva, több területről is - fizika, kémia, biológia, emberi test, történelem, filmes trükkök, beszélt nyelvek, rendőrségi nyomozás, optikai csalódások, meg ilyenek. Érdekes volt, tök gyorsan elszaladt az a pár óra, amíg ott voltunk. Mondjuk tele volt gyerekekkel az egész, de a felnőttek is ugyanúgy leültek majdnem mindenhova "játszani". És ami érdekes, belépőjegy gyanánt egy telefonkártyához hasonló kis beléptetőkártyát kaptunk, amivel át tudtunk menni a különböző részlegekre, meg bizonyos játékokat aktiválni is lehetett. A kijáratnál mindenki bedobálta egy nagy dobozba őket, csak utólag derült ki, hogy nem kötelező leadni... Kicsit bánom, hogy nem hoztam el emlékbe, de mindegy, majd ha legközelebb megyünk! :D Sok minden mást erről nem tudok mondani, úgyhogy inkább pár képet linkelek.
Az épület kívülről
Valami fogaskerekes játék
Itt különböző vizes dolgok voltak, folyószabályozás, ókori vízemelő szerkezetek, vízimalom, meg hasonlók
Optikai csalódásos rész, ha lassan tekertük a kerékpárkereket, akkor változtatta a mintáját
Ha valaki felült a kerékpárra és tekert, akkor a tükörben saját maga helyett egy csontvázat láthatott mozogni
A csipet-csapat egy része, aki eljött a múzeumba
Nem a legutóbbi szombaton, hanem még az az előtti hétvégén volt egy városnézésünk is. Azt tudtuk, hogy legy angolul beszélő idegenvezetőnk, az viszont kellemes meglepetés volt, hogy buszt is szerveztek nekünk!
Megnéztünk egy nagy parkot a belváros közelében, aminek a neve Łazienki Park. Igaz, tél van, és rohadt hideg, és minden csupa hó, de azért szép volt. Az utolsó lengyel király palotája itt található, több kisebb-nagyobb megmaradt épülettel, narancsházzal, rokonoknak-szeretőknek-személyzetnek 1-1 épület... Érdekesség, hogy a lengyel miniszterelnök is itt lakik az egyik épületben!
Az épületek szépek, bár nem olyan nagyok mint mondjuk Magyarországon a nagyobb kastélyok (Gödöllő, Keszthely, Fertőd). Sőt, meglehetősen kicsik. A park egyik érdekessége, hogy van itt egy Chopin szobor, körülötte rengeteg ülőhellyel és rózsával, májustól pedig minden hétvégén ingyen Chopin zenehallgatási lehetőség. Bár Chopin apja francia volt, ő Varsóban született meg nőtt fel, ha jól emlékszem, így aztán rengeteg mindent neveztek el róla (pl. az egyik repülőteret is).
A parkban van még egy érdekes épület, a Łazienki-Palota aminek a neve lengyelül valami olyasmi, hogy "Kastély a tavon", vagy "Fürdőpalota", vagy hasonló. Régebben egy fürdőépület volt, de később a király egy kisebb rezidenciává bővítette. A kertben pávák sétálgatnak, kicsit meglepődtem, hogy ilyen jól bírják a klímát... Amúgy még van valahol egy botanikus kert is a kertben, azt nem néztük meg, viszon elég sok hektáron terül el, így egyelőre várom a tavaszt meg a jó időt, hogy újra felfedezhessem ezeket a dolgokat.
A Chopin-emlékmű...
...és ugyanaz, közelebbről
A narancsház
A pávák, akiket lehetetlen lefotózni mert feszt az ablaküvegben csodálják magukat... -.-"
Ez a fürdőpalota főbejárata... a másik oldalról szebb, a tó felől, csak arról sajnos nem sikerült jó képet csinálnom.
Ez meg valami másik palotaépület, azt hiszem, a király unokaöccséé volt...
A park után jött a történelmi belváros, itt bementünk a Királyi Kastélyba, ami manapság múzeumként üzemel. A világháborúban szinte teljesen lerombolták, érdekesség, hogy az újjáépítést szinte teljes mértékben a varsói lakosok finanszírozták, támogatásokból, illetve a berendezési tárgyakat is ők szolgáltatták vissza hozzá, így rendkívül büszkék rá.
Az a nagy vörös téglaépület jobbra, az lesz az :D
Balra a Kastély tér, a Zsigmond oszloppal, mögötte az óváros. II. Zsigmond lengyel király rakta át a fővárost Krakkóból Varsóba, ha jól emlékszem.
A belső udvar
Egy random szoba
Manapság főleg kiállítások vannak... Na, ki találja meg az új Facebook fejlécem ihlető festményét a falon? :D
(Megoldás: középen a csillár alatti 3-ból a legalsó)
Na, ki ismeri fel a bal felső sarokban a képen lévő férfit? :D Amúgy ebben a teremben voltak a lengyel királyok, királynők portréi.
A kastély után sétáltunk egyet az óvárosban, megnéztünk egy világháborús emlékművet a sok közül, majd busszal még végiggurultunk az egykori gettó területén, aztán lassacskán mentünk is haza. Igaz, az egyes helyszínek között is volt még városnézés a buszból, de azokról nem készítettem képeket.
Az óvárosban található piactér, a város jelképével, a kardot és pajzsot tartó Szirénnel. Egy található a Wisła (Visztula) partján is, egy pedig itt.
A piactér mellett az egyik ház sarkán találtam...
A piactéren álló egyik épületsor homlokzata.
Varsó legkeskenyebb homlokzatú háza - középen az a kb. 1 méter széles narancssárga... A sztori, hogy régen az alapján kellett az adót fizetni, hogy mekkora homlokzattal néz az utcára a házad :D Na, a sarkon lévő trükkös volt.
Kastély-tér, a kastéllyal és az oszloppal a háttérben.
Ez meg az a bizonyos világháborús emlékmű...
Ami a legújabb hiperszuper dolog amit meglátogattunk, az pedig egy cukorka készítő bolt a belvárosban. Több üzlet is van elszórva Varsón belül, viszont az egyikben minden hétvégén, egész órakor meg lehet nézni, hogyan készülnek ezek a csodás dolgok amiket ott lehet vásárolni, sőt, saját édességet is készíthetünk! Nagyon érdekes és látványos volt, kedvet kaptam otthon is kipróbálni :D És még milyen finomak voltak... (Lehetett ingyen kóstolni is!) Levideóztam a bácsit alkotás közben, de azt nem hiszem, hogy felrakom, elég sokáig tartana... Kicsit olyan Alíz Csodaországban feeling volt ott lenni :D
Az alapanyag színezése...
...és kiöntése, darabolása...
Ezer meg egy féle ízű cukorka *-*
...meg itt is...
...meg itt is...
Itt épp készülnek a nyalókák...
...amik ilyenek lettek.
Meg a színezékeket is lekaptam, mert olyan jól néznek ki azokban az üvegekben! :D
Azt hiszem, a hol voltam az utóbbi két hétben, az itt ezennel ki is fújt, legalábbis ha az érdekesebb helyeket nézzük. Persze órákra is bejárok, egy-két jó sztori onnan is akad. Pl., az egyik tantárgyat már sikerült teljesítenem! Első órára bementünk, oké, mondta a nő, hogy majd kell egy prezentációt csinálnunk. Két héttel későbbre megcsináltuk, azt hittük, hogy még vagy 3-4-et kell alkotnunk az év végi jegyért cserébe. Előadtuk, erre? Kiderült, hogy ezzel tantárgy teljesítve. Nem rossz, mi? Egy órám volt ami reggel 8-kor kezdődött, most már az is kész, lehet sokáig aludni! :D
Viszont vicces, hogy míg egy 4 kredites tárgyért kb. "semmit" se kellett csinálni, egy másik 4 kreditesért meg kb. vért fogunk izzadni, annyi házink lesz. Csak 3 oldal volt A4-es füzetben, mire leírtam, hogy milyen beadandóink lesznek a félév során... :S
Az LGT rajongó bácsi is alkotott, ma órakezdésre ketten voltunk ott. A tanár meg én. Elkezdte mesélni, hogy a lengyel diákjaival ilyenkor azt szokta, hogy aki késik, annak kötelező énekelnie egyet! Ha meg már Erasmusosok vagyunk, akkor nálunk ez úgy fog kinézni, hogy a saját nyelvünkön kell... Szóval egyik magyar kolléga előadott egy KFT - Afrika részletet, egy török lány meg valami török dalt... :) Azért vicces volt.
A suliról kb. ennyi ami érdekes, közeledik a húsvét, minden magyar hazarepül. Kivéve engem, de mivel nekem májusban van kötelező jelenésem otthon (ugye hugi?! :P), ezért úgy döntöttem, hogy ne üljek egyedül a koliba, meglátogatom Gergőt Münchenben.
A lengyel-tanulást pedig egyre jobban csípem! Komolyan, az a kedvenc órám :D
Ja igen... a törökök rákaptak, hogy ha valamelyikük tesójának szülinapja van, akkor minél több nemzetiségű emberhez bekopognak, hogy lécciléccilécci énekeld el a saját nyelveden a Boldog szülinapot! dalt. Na, török testvéreink naná, hogy a mi szobánkat találták meg magyarok címszó alatt, szóval azóta már vagy 4-szer énekeltünk nekik... Ma a lengyel tanárnővel is el akarta énekeltetni az egyik, erre mondta a nő, hogy na, azt nem. De, megtanuljuk lengyelül és akkor együtt elénekelhetjük! :D Itt van egy link, ha érdekel valakit. Nem, ezek nem mi vagyunk, csak megkerestem az eredetit: http://www.youtube.com/watch?v=mGdytuGZhj4
És ha már szülinap, akkor azt hiszem, illik megemlíteni azt is, milyen meglepivel készültek néhányan a szülinapomra... Az egész úgy történt, hogy épp a szombati városnézést pihentük ki, mindenki hulla fáradt, agyatlan zombulás a koliban, amikor este váratlanul betoppant két magyar barátom. Úgy, hogy nem is számítottam rá, szóval tényleg meglepetés volt a javából! :D Azt hiszem, ezt nehéz lesz überelni a jövőben... Köszönöm még egyszer az ajándék fürdőruhát, nem, még mindig nem avattam fel, és nem is szándékozom amíg nem megyünk 0 fok fölé, uszoda ide vagy oda...
Amúgy így utólag is köszönöm még egyszer mindenkitől a sok jókívánságot, meglepődtem, hogy milyen sok embernek eszébe jutottam aznap :) (A törököktől még pirogot is kaptam szülinapomra :'))
A jó egészséget kívánságok azonban annyira nem voltak sikeresek, legalábbis 1-2 nappal később úgy benáthásodtam, hogy napokig minden bajom volt, hol nem kaptam levegőt, hol nem tudtam aludni, hol negyed óránként tüsszögtem, lázas voltam, folyt az orrom, kiszáradt a szám, fájt a torkom, szóval a szokásos nátha-láncreakció. Amúgy mostanra már egész kikupálódtam belőle, szóval nem kell aggódni :D (Mellesleg szinte mindenkinél ugyanez van a koliban, legalábbis a magyarok közül pár nap eltéréssel, de mindenki ugyanezen ment át...)
Azt hiszem, mára ennyire futotta, legalábbis más nem nagyon jut eszembe, amit érdemes lenne megemlíteni.
Minden jót az otthoniaknak,
Üdv,
Szilvi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése